Hírek

Mi a TEAM EUROPE?

A TEAM EUROPE az Európai Bizottság elismert független szakértőkből álló előadó-csoportja. Célja egyszerű: Európa polgárainak tájékoztatása az Európai Unióval kapcsolatos tényekről, annak intézményi szervezetéről és tevékenységéről. Egy felmérés során a legtöbb megkérdezett magyarországi lakos azt válaszolta, hogy nem érzi magát megfelelően tájékozottnak az EU-val kapcsolatban, a magyar média pedig általában csak akkor foglalkozik az EU-val, ha valamilyen fontos esemény vagy válság történik.
Ha európai polgárként szeretne többet megtudni jogairól és a kilátásokról, a Team Europe feladata az, hogy azokat az Ön településén, az Ön által beszélt nyelven, az Önnel egyeztetett időpontban mondja el. Az előadók szívesen fogadnak el felkérést konferenciákon, fórumokon, képzéseken és egyéb rendezvényeken való részvételre.

Kik a TEAM EUROPE tagjai?

A TEAM EUROPE magyarországi csapatában találhatók egyetemi oktatók, jogászok, közgazdászok, közigazgatási szakemberek és újságírók. Mindannyian magas szintű tudással és jó kommunikációs készségekkel felvértezett önkéntesek. Szakterületük kiterjed a jogi, politikai, alkotmányos és szociális ügyekre, beleértve a nyugdíjakat, munkaerő-piaci és migrációs ügyeket, mezőgazdaságot, regionális fejlesztést és közlekedést, valamint számos más témakört.

Hogyan kérhetem fel a TEAM EUROPE tagokat?

Ha az Ön városa, kulturális vagy oktatási intézménye, szakmai vagy civil szervezete szeretné, hogy egy jól tájékozott előadó meglátogassa és a kiválasztott témáról előadást tartson, kérje az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének segítségét a 06/1 209-9700 számú telefonon vagy a teameuropehungary@ec.europa.eu email címen.

A Team Europe tagjai névsor szerint

Név	Szakterület	E-mail
Boros Tamás	EU-kommunikáció, uniós döntéshozatal	tamas.boros@policysolutions.hu
Czimbalmos Ágnes	Egészségügy	teameuropehungary@ec.europa.eu
Fáyné Péter Emese	Bővítés, általános uniós ügyek, az európai integráció története és elmélete	arpad.fay@t-online.hu
Fésüs László	Regionális politika, uniós intézmények és pályázatok	laszlo.fesus@eszakalfold.hu
Fóris György	Általános uniós ügyek, az európai integráció története és elmélete, uniós intézmények	gyforis@bruxinfo.hu
Gyúró Erzsébet	Belső piac, vállalkozások	zso1958@gmail.com
Hegedűs István	Általános uniós ügyek, az európai integráció története és elmélete, uniós intézmények	ihegedus@t-online.hu
Heil Péter	Regionális politika	heil.peter.dr@gmail.com
Horváth Zoltán	Általános uniós ügyek, az európai integráció története és elmélete, uniós intézmények	zhorvath01@yahoo.com
Kardos Anita	Oktatás	anita.kardos@tpf.hu
Kenéz Győző	Fejlesztéspolitika és forrásai, közlekedési és környezeti infrastruktúra fejlesztése	kenezgv@t-online.hu
Kövi László	Foglalkoztatás és szociális ügyek	kovil@lab.hu
Lux Ágnes	Általános uniós ügyek, az európai integráció története és elmélete, jogvédelem, gyermekjogok	agneslux@yahoo.com
Rotyis József	Gazdaság és pénzügy	rotyisjozsef@mail.datanet.hu
Szabó Zoltán	Környezetvédelem, energia	zoltan.szabo@levego.hu
Szemlér Tamás	Az EU külpolitikája, gazdasági és monetáris ügyek, bővítés, általános uniós ügyek, EU2020 Stratégia	tszemler@icegec.hu
Szendrák Erika	EU-tudománypolitika, kutatás és fejlesztés, innováció	eszendrak@yahoo.com
Tóth Péter	Agrárkérdések	peter.toth@agrar-europa.hu
Urkuti György	Általános uniós ügyek, az európai integráció története és elmélete, uniós intézmények	urkuti@gmail.com
Zöldréti Attila	Az EU általános bemutatása	zoldretia@asz.hu
Zongor Attila	Kultúra	zongor.attila@gmail.com

 

 

EMLÉKEZTETŐ
a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által 2011. novemberében szervezett afrikai üzleti találkozókról

 

Az MKIK a magyar üzleti szféra és a minisztériumok, illetve Nemzeti Külgazdasági Hivatal  és a Magyar Külgazdasági Szövetség bevonásával két alkalommal szervezett találkozót az afrikai gazdasági kapcsolatok fellendítése és bővítése érdekében. Mindkét alkalommal Miklóssy Ferenc az MKIK alelnöke és a Magyar Külgazdasági Szövetség tagja üdvözölte a megjelenteket és hangsúlyozta, hogy többek között az agrár, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, egészségügyi és informatikai, továbbá oktatási és infrastruktúra fejlesztési projektekben lát lehetőséget az együttműködésre.

2011. november 8. A kameruni információs nap és üzleti találkozó aktualitását Marie Catherine Ngo Djob tiszteletbeli konzul asszony látogatása kínálta. Sajnos az üzleti delegáció néhány tagja nem kapott vízumot, így csupán általános tájékoztatásra kerülhetett sor. Röviden alábbiakban összefoglaljuk a kameruni gazdaság fontosabb jellemzőit:  agrárország (kávé, kakaó, olajpálma, tea, gyapot, köles), de az ország jövője a bányászat lehet. Hatalmas mennyiségű kőolajkészletre bukkantak, kitermelése eléri az évi 5-6 millió tonnát, és az export 1/3-át adja, továbbá bauxit és vasérckészletekkel rendelkezik.  Feldolgozó üzemek tekintetében említésre méltó a cement, a műtrágya, a textil, és  az élelmiszeripar. Fontos exportcikkek: fa, nyersolaj és olajtermékek, iparcikkek, kakaómag, alumínium, kávé, gyapot. Importcikkek: gépek és elektromos berendezések, közlekedési eszközök, üzemanyag és energia, élelmiszer. Főbb kereskedelmi partnerek: Olaszország, Franciaország, Hollandia, Németország, USA, Japán, Kína.  Nagy hangsúlyt helyez az ország az oktatásra és a sportra. Számos mérnök és orvos tanult korábban Magyarországon, érdemes lenne kihasználni ezeket a lehetőségeket. A tiszteletbeli konzul asszony és a kameruni kamara képviselője felajánlotta segítségét a magyar üzletemberek számára.

2011. november 15. A szudáni külügyi államtitkár Rahamtalla Mohamed Osman úr és a szudáni kormányzat más jeles képviselőinek  látogatását egy korábbi,  Szudánban tett magyar üzleti látogatás előzte meg.   A komoly fejlődésnek indult ország a magyar technológiai együttműködéseknek széles lehetőséget kínál, elsősorban az agrárium, vízgazdálkodás, környezetvédelem, egészségügy és az informatika területén. A diplomáciai kapcsolatok erősítése mellett hamarosan kereskedelmi iroda megnyitását tervezik Budapesten. Azon kívül, hogy sok szudáni diák tanult korábban Magyarországon, említésre méltó, hogy az egyik szudáni népcsoport a magyarokkal rokonnak vallja magát. Az ország gazdag vasérc, kőolaj, és uránérc készletekkel rendelkezik. Befektetők elsősorban: Oroszország, Szaúd-Arábia, India, Malajzia, Kína, Egyesült Arab Emírségek, Franciaország és Hollandia. A FAO által kijelölt,  a világ nagy mennyiségű élelmiszer-ellátására alkalmas négy ország között,  Szudán is szerepel, továbbá jelentős a nomád törzsek által legeltetett állatállomány. Kivitel: gyapot, gumiarábikum, citrusfélék, szezám, földimogyoró. A kivitel főleg Kína, Japán, Szaúd Arábia felé irányul, míg a behozatalban Szaúd Arábia, Kína, Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Németország, India, Ausztrália, Egyesült Királyság szerepe jelentős. A kereskedelmi kapcsolatokban Törökország és Brazília ugyancsak kiemelt helyen szerepel.   Általában, állami részvétellel nagy projekteket létesítettek Szudánban. Szívesen vennék, ha Magyarország képviseltetné magát a 2012. februári nemzetközi vásáron, valamint javasolták Magyar-Szudáni Üzleti Tanács alakítását.

Mindkét országban lehetőséget kínálnak az Európai Uniós segélyprogramok (NEFE) a vállalkozások és civil szervezetek számára.

Budapest, 2011. november 28.
MKSZ-titkárság

EMLÉKEZTETŐ
a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
 2011. november 16-i konferenciájáról

Az MGYOSZ  konzultációval egybekötött szakmai konferenciát szervezett a 2011. évi CVIII. tv. a közbeszerzésekről, melynek előírásai teljes mértékben 2012. január 1-jétől  alkalmazandók. Az előadó, Dr. Dessewffy Anna (elérhetősége: argumenta@t-online.hu) a szakterületet jól ismerő jogász, többek között az alábbiakra hívta fel a hallgatóság figyelmét:

• A fenti törvény mellett több végrehajtási rendelet szabályozza a részleteket, melyek a Közbeszerzési Tanács honlapján is elérhetőek lesznek (http://www.kozbeszerzes.hu). Érdemes a honlap folyamatos tanulmányozása az érdekeltek számára.
• A közbeszerzési szerződések befejezését a jövőben nem szükséges hirdetményben közzétenni.
• Változik többek között az „egybeszámítás”, az „ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő összeférhetetlensége”fogalma.
• Az új kbt. szabályrendszere értelmében a gazdasági alkalmasságot az ajánlattevők közösen is teljesíthetik, értendő ez abban az esetben például, ha legalább az egyik tag utóbbi három év mérlegadatai megfelelnek az elvárásoknak. A közös ajánlattevők (25 %) esetében meghatározandó az a kapcsolattartó cég, mely számára az esetleges hiánypótlások megküldésre kerülnek. Gyakorlatilag az „erőforrás szervezet” helyébe lép az alkalmasságot igazoló szervezet. A 10 %, illetve az alatti cégek csak alvállalkozók lehetnek. Egy esetleges hiánypótlás során nem lehet új alvállalkozót megjelölni.
• Az off-shore szféra kimarad a jövőben érvényes közbeszerzési eljárásokból.
• Egyszerűsödik a nem saját célra szolgáló, illetve a sürgősségi közbeszerzési szabályok rendszere.
• Az új szabályok kedvezőbb lehetőséget kínálnak a kis- és közepes méretű vállalkozások számára.

A közbeszerzési törvény  letölthető    az alábbi  honlapról:  http://www.kozbeszerzes.hu/static/uploaded/document/UjKbt2011eviCVIIItorveny.pdf

Budapest, 2011. november 17.
MKSZ-titkárság

A legutóbbi elnökségi ülésen elhangzottak alapján az alábbi tartalmú elektronikus levélben kereste meg a Magyar Külgazdasági Szövetség a Nemzetgazdasági Minisztérium felnőttképzésért felelős főosztályvezetőjét, dr. Odrobina László és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási igazgatóját, Szilágyi János urakat.

Tisztelt Igazgató úr! Tisztelt Főosztályvezető úr!

A Magyar Külgazdasági Szövetség csaknem egy évtizeden keresztül az illetékes hatóságoknál, kamarai szervezeteknél és más érdekvédelmi képviseleteknél szorgalmazza a külgazdasági szakma méltóbb elismerését. Ugyancsak kiemelten foglalkozunk a külgazdaságban dolgozók, illetve a külkereskedelmi munkára kiképzendők felkészítésének szélesebb körben való terjesztésével, minőségének javításával. Ebben a munkánkban jó partnereink a tagjaink között szereplő oktatási intézmények is (BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Harsányi János - Modern Üzleti Tudományok - Főiskola, Hunfalvy János Szakközépiskola, Károlyi Mihály Szakközépiskola, Szolnoki Főiskola, Vásárhelyi Pál Szakközépiskola, stb.)

A fentiek miatt, valamint a külkereskedelemnek nemzetgazdaságunkban betöltött kiemelkedő szerepe miatt is kérjük Önt, hogy az új OKJ (képzési jegyzék) változatlanul tartalmazza a

Külkereskedelmi ügyintéző és külkereskedelmi üzletkötő szakmákat.

Tisztelt Igazgató úr, Önnek, nem hiszem, hogy különösebben és részletesebben indokolni kellene a külkereskedelem súlyát a magyar nemzetgazdaságban, éppen ezért ismételten kérjük, hogy az általunk képviselt és reprezentált, több száz tagot soraiban tudó szakmai és érdekvédelmi egyesületek (JVSZ, FÁK-Klub, Ingatlanszövetség, VJASZSZ, FÖVOSZ, stb.) nevében is a fenti javaslatunk elfogadást nyerjen.

Tisztelettel: Dávid Imre elnök

 

EMLÉKEZTETŐ
a MAGYAR KÜLGAZDASÁGI SZÖVETSÉG 2011. október 28-i elnökségi üléséről

A Szövetség elnöke, Dávid Imre köszöntötte a megjelenteket – jelenléti ív csatolva –  és szavazásra bocsátotta a korábban tervezett napirend – sorrendet illető módosítását -, melyet a jelenlévők elfogadtak.

Elsőként az MKSZ új tagjai ismertették tevékenységüket.

Dr. Szigeti Zsolt ügyvéd, külkereskedelmi szakjogász jogi ismereteit és tapasztalatait ajánlotta fel az MKSZ tagok számára. Az MKSZ tevékenységével kapcsolatosan megfontolásra javasolta a regionális szolgáltatások, a konzorciális szolgáltatások és képzések, Külgazdaság Stratégiával konform továbbgondolását, egy Nyugat Dunántúli regionális szolgáltató központ létesítését. Véleménye szerint a TÁMOP 2.6.2. és TÁMOP 2.1.3.B – 11/1. pályázati formák lehetőséget kínálhatnak a javasolt fejlesztés megvalósítására, amely a kereskedőház-szerű intézmény működtetését is megvalósíthatná (egyébként mellékeljük dr. Szigeti írott anyagát).

Szarka Zsolt, a TELERAKTÉR Kft. ügyvezetője a fuvar-, illetve rakomány börzék igénybevételének előnyeire hívta fel a figyelmet. Az általa működtetett fuvarbörze 400 tagot számlál, a COFACE-szel – ugyancsak MKSZ tag – kötött megállapodás értelmében a tagok csőd- és adósfigyelésen mennek keresztül, ami nagy mértékben segíti a fuvardíjak megfizetésének biztonságát.

Horváth Miklós elnökségi tag hozzászólásában hangsúlyozta a fuvarbörze szolgáltatások hasznosságát. Megemlítette, hogy Európában az utóbbi időben van fuvarozási kapacitáshiány, mert sok fuvarozó tönkrement, ugyan a fogyasztás is csökkent, 20 %-kal marad alatta a 2008. előtti szintnek. Kiemelte, hogy például az elektronikai termékek fuvarozása tekintetében mutatkozik hiány gépjárművekből, s emellett a vasúti vagonkapacitás is telített.

A következő napirendi pontban Labancz Margit az MKB igazgatója többek között a hektikus árfolyammozgások miatt hívta fel a figyelmet a bank által összeállított Treasury kézikönyvre, melyet már a tavaszi közgyűlés alkalmával eljuttatott az MKSZ tagsága számára. A bank által nyújtott szolgáltatások között újdonságban számít a Rubel elszámolású fizetések lebonyolítása, melynek részleteit a következő hírlevélben ismertetik. Ugyancsak érdeklődés merült fel a kínai deviza iránt, melynek részleteit sikerült kidolgozni, és hamarosan megvalósíthatóak lesznek a Yüanban történő fizetések, illetve átutalások. A Bank foglalkozik az EXIMBANK által nyújtott refinanszírozási keret továbbításával az ügyfelek felé, és sajnos a jelenlegi keret még kihasználatlan. A Bank tervezi újraindítani, biztonsági elemek beépítésével a közraktár alapú finanszírozást.
Bazsó Csaba, az MKSZ főtitkára felajánlotta, hogy az MKSZ az együttműködő szövetségek bevonásával eljuttatja az információkat az érintett vállalkozások számára, ezáltal több mint ötszáz olvasó ismerheti meg az MKB anyagát.

Horváth Miklós hangsúlyozta, hogy a múlt heti Európa Tanácsi döntés értelmében az európai bankok egy része számára állami forrásokból kell segítséget nyújtani. Labancz Margit hozzátette, hogy a három évvel ezelőtti válság alkalmával naponta voltak az MKB-nél válságbizottsági ülések. Jelenleg a nyugati bankok folyamatos aggodalmat jelentenek, hiszen a bankközi hitelezésben is túlzott óvatosság uralkodik, ami az állami pénzek belépését követően, további fokozott kockázatot eredményez. Drágulnak a források, ami a magyar tulajdonú kkv-k életét tovább nehezíti.

Landesz Pál hozzátette, hogy a magyar tulajdonú kkv-k számára egyes bankok – saját forrásokból – tudnak támogatást nyújtani. A magyar export 12 %-a származik kkv-któl, ezen kívül további 8 %, mint alvállalkozó vesz részt az export folyamatában. Ismeretei szerint a kkv-k rendelkeznek exportképes árualapokkal és kellően innovatívak is.  Azonban például a latin-amerikai térség számukra távol van, ugyan nemrégiben 16 magyar vállalkozás kubai bemutatkozását támogatták. Landesz Pál véleménye szerint Brazília, Argentína, Chile több lehetőséget kínál.

Kerekes György a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese utalt arra a tényre, hogy a HITA 2012. évi programjában megcélozta Brazíliát és Mexikót, kiállítási/vásári részvételt, valamint konferencia szervezést és kapcsolatépítési delegáció kiutazását tervezik.

Patak Péter MKSZ elnökségi tag felhívta a figyelmet az MFB által garantált beruházási hitelekre, melyek esetében a kereskedelmi bankokon keresztül történik a hitelnyújtás, kamat: 2,5 – 3 %/év, euró alapon. Labancz Margit hozzátette, hogy ez a konstrukció valóban működik.

Dávid Imre elnök szerint a magyar kis- és közepes méretű vállalkozások még a pótlásra sem képesek napjainkban. Rengeteg a változás, összeolvadás, tönkremenés. A befektetésösztönzés tekintetében az MKSZ azt kéri, hogy a magyar tulajdonú kkv-k is kapjanak hasonló kedvezményeket, mint betelepülő társaik.

Bazsó Csaba  főtitkár elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium számára elkészített tanulmány – részanyagát az elnökség tagjai számára megküldtük. Rendkívüli sajnálatunkra az NGM a beszerzési korlátozásokra való tekintettel nem írta alá az MKSZ által már aláírt szerződést.  A tanulmány, részben a dr. Raskó György társelnök által korábban készített koncepció alapjain kiegészült egy tradicionális cégre (TESCO) épülő lehetőséggel, valamint tartalmazza a Budapest/Baku elképzeléseket (kormányzati források szerint felmerült a gondolat egy budapesti kereskedőház/bakui leányvállalat/iroda létesítéséről). A kereskedőház esetlegesen más gazdasági társasági formában (Rt.) történő megvalósításának ötletét és illeszkedését a jelenlegi, a külgazdaságban érdekeltek struktúrájához említette meg Rév András, a BKIK kereskedelmi elnöke, és ez a javaslat negyedik alternatívaként bekerült a tanulmányba.

Penziás Tibor elnökségi tag azt a találó kérdést tette fel: hol bolyong a történet?

Bazsó Csaba válaszában megemlítette, hogy a konkrét megvalósítás még igen messze van, sajnos a kormányzatban is vannak, akik nem támogatják a kereskedőház koncepciót.

Penziás Tibor hozzátette, hogy az ismertetett anyag kissé statikus, hiányolta az olyan új módszereket, mint a internet által kínált lehetőségek. Saját tapasztalatai szerint a környező országokból irányuló forgalom is emelkedett, amikor cége webáruházat létesített.

Dávid Imre véleménye szerint: terméke válogatja, hogy milyen eladási módszert választunk és egy negatív példát említett.

Penziás Tibor úgy gondolja, hogy vannak eladhatatlan termékek. A kkv-knál szükséges egy termékszerkezeti váltás annak érdekében, hogy versenyképes termékekkel tudjanak megjelenni a piacon.

Balkai Barnabás hozzátette, hogy az MKSZ legalább négy öt éve foglalkozik a kereskedőház koncepció kérdésével, amivel a kormányzat nyilvánvalóan nem tud mit kezdeni.

Dávid Imre hangsúlyozta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumtól egyértelmű állásfoglalást kapott az MKSZ abban a tekintetben, hogy ez a kérdés – elsősorban anyagi megfontolásból - egyelőre nem aktuális. Az MKSZ továbbra is zászlaján tartja az állami szerepvállalás mellett történő kereskedőház létesítésére irányuló törekvést, és nem kíván versenyre kelni a magántőkével megvalósuló kezdeményezésekkel.

Horváth Miklós ezzel szemben úgy gondolja, hogy nem kellene az államra várni. Egy jó menedzsmentet kellene kialakítani, mely tárgyalóképes a bankokkal, jártas az internet világában. Valamennyi befektető a jó menedzsmentet várja el. Véleménye szerint ha az állam adja a menedzsmentet, az teljes egészében megváltoztatja a szervezetet. (Horváth Miklós urat egyébként a mellékelt e-mailben felkértük, gondolatai részletesebb kifejtésére).

Bánki Frigyes emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy korábban Barta Ferenc úr javaslatot tett egy magántőke bevonásával létesítendő kereskedőházra. Barta úr elismertsége a vállalkozói és pénzügyi szférában valószínűleg az állam támogatását is élvezné. Véleménye szerint a vállalkozói oldalról kellene ehhez a témához közelíteni.

Dávid Imre a Szövetség egységes álláspontjának kialakítására kérte a megjelenteket. Egyáltalán az üzleti szféra profitabilisnek tartja-e az elképzelést? Az államnak valószínűleg komoly érdeke fűződne ahhoz, hogy mezőgazdasági munkahely-teremtés révén előállított „többlet” termékeket a külpiacon adják el.
Majd hozzászólásra kérte fel -  a korábban első napirendi pontként tervezett  - az NGM főosztályvezetőjét, Dr. Schuchtár Endrét.

Dr. Schuchtár Endre megköszönte a meghívást, majd hangsúlyozta, hogy a tanulmány elnökség számára ismertetett részanyagában sok jó ötletet lát. Különösen gratulált a jól összefogott bevezető részhez, és feltétlenül továbbgondolásra alkalmasnak látja a kereskedőház koncepciót. A külgazdaság aktuális kihívásaival kapcsolatosan említést tett a magyar gazdaság függő helyzetéről, valamint az európai unióból származó termékek előtt a világgazdaságban mutatkozó akadályokra hívta fel a figyelmet. A válság hatására a protekcionizmus megnőtt, a G-20-ak jelentése szerint 40 %-ban nőttek meg a kereskedelmi akadályok. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország versenyképességi megítélése az európai uniós statisztikák szerint nem igazán kedvező, ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleget szinten tudja tartani, feltétlenül exportálnia kell. Ahhoz, hogy a kkv-k fel tudjanak nőni ehhez a feladathoz, segítséget kellene kapjanak, de ennek mikéntje még egyelőre ismeretlen.  A mellékelt táblázatokból világosan kitűnik, hogy a versenyképességi szempontok alapján Magyarország az EU országok között a harmadik harmadban foglal helyet.

Dávid Imre megköszönve a hozzászólást megjegyezte, hogy valóban eszközök híján vagyunk, különösen az állam, illetve a kormányzat segítsége és támogatása hiányzik.

Tolnay Lajos társelnök kiegészítésül hozzátette, hogy amikor a németek 5 éve nem látták a kiutat, az innovációra helyezték a hangsúlyt. Nálunk azonban az innováció tekintetében sem egységes a struktúra.

Vadász Zsuzsa véleménye szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal kellene erősíteni az MKSZ kapcsolatait.

Horváth Miklós úgy gondolja, hogy a gyenge forint a hazai vállalkozásokat automatikusan is az export irányába tereli majd. Egyébként véleménye szerint a távol-keleti gyártók egy része Kelet-közép Európába fogja áttenni termelését, régiónk célkeresztbe kerülhet.

Patak Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az külgazdasági szakmai utánpótlás hiányos lehet az elkövetkező években, amennyiben a készülő új OKJ teljesen figyelmen kívül hagyja a külkereskedelmi szakmát.

Dávid Imre megköszönte a részvételt és bezárta az ülést.

Budapest, 2011. november 3.
MKSZ-titkárság

Beszámoló
az MKIK Invest in Med információs napjáról -
üzleti lehetőségek és együttműködések a Mediterrán régióban
a Med Alliance,  Eurochambres támogatásával

A rendezvényen megjelenteket Radetzky Jenő, nemzetközi ügyekért felelős MKIK alelnök köszöntötte. Hangsúlyozta a magyar külgazdasági stratégia fontosságát és a magyar állam kereskedelemfejlesztésben betöltendő szerepének szükségességét, amelyek mellett az erős magyar külgazdasági képviseletek és az európai szervezetekkel folytatandó együttműködések járulhatnak hozzá a magyar vállalkozások mediterrán kapcsolatainak élénkítéséhez.

Orosz György, az NGM főosztályvezetője előadásában kiemelte, hogy a mediterrán régió országaival általában jónak mondhatóak politikai kapcsolataink, jó a közlekedés és gyakorlatilag a teljes régiót átfedik a külgazdasági diplomácia képviseletei. Ami általában a vállalkozások számára nehézséget jelent: az információk hiánya, a tapasztalatlanság és a hiányos nyelvismeret. A mediterrán országokkal folytatott magyar külkereskedelmi kapcsolatok főleg Egyiptomra koncentrálódnak, ami importban vegyi áru, textil-fonal és szövet, valamint élelmiszer behozatalát jelenti, exportban híradástechnikai  berendezések és gépipari termékek kivitelét mutatja. Egyiptomban kiemelkedő a Ganz szerepe. Véleménye szerint érdemes a magyar KKV-knak a mediterrán térségben üzleti partnerkapcsolatokat kiépíteni, melyeket Egyiptommal gazdasági együttműködést segítő megállapodás, beruházásvédelmi megállapodás és a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodás van érvényben. Marokkóval a gazdasági együttműködést segítő megállapodás és a beruházások védelmét szolgáló megállapodás segíti a befektetők munkáját. Gazdasági Vegyes Bizottság Egyiptom, Marokkó és Szíria viszonylatában működik. Továbbá az alábbi ágazati együttműködések folynak: Egyiptom – acélipar, Szíria – vasút, olaj, Líbia – infrastruktúra fejlesztés, Algéria – kettős felhasználású termékek és bányászati együttműködés, Marokkó – fém és autóipar.

A kis- és középvállalkozások közötti üzleti lehetőségek feltárására és fejlesztésére hivatott elektronikus felületek: www.agendmed.biz, www.anima.coop, www.invert-in-med.eu. A MIPO adatbázisban, ingyenes, üzleti szektorokra vonatkozó tanulmányok is fellelhetőek.

Megjegyezni  kívánjuk, hogy kormányzati segítség nélkül nehéz a térségben eredményes tevékenységet folytatni!

Az EXIMBANK képviselője, dr. Koszmáli József ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet a régió kockázataira (politikai, ország, illetve nem várható események) és javasolta, hogy a térségben üzleti kapcsolatot folytató cégek reális projektek megvalósítását vállalják fel.

Végül néhány siker-történet ismertetésére került sor: Dispomedicor Zrt. közös vállalkozás alapítása Egyiptomban, valamint az Atlasz World Travel Kft. incentive beutaztatása Egyiptomból.

Budapest, 2011. október 2.
MKSZ-titkárság

 BESZÁMOLÓ
az MGYOSZ, a Piac és Profit valamint az MKSZ közös rendezvényéről
„Üzleti siker az USA-ban”

A rendezvényt dr. Hidvéghi Balázs, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Előadásában részletes tájékoztatást adott az USA és Magyarország közötti kereskedelem fejlesztési lehetőségekről. Ismertette a magyarországi befektetők számára elérhető kedvezményes lehetőségeket és támogatási programokat (Új Széchenyi Terv), valamint felhívta a figyelmet a készülő Külgazdasági Stratégiában foglalt célokra és a magyar kkv-k beszállítási képességeire. Ami külgazdasági kapcsolatainkat jellemzi, az Egyesült Államokba irányuló magyar export 2010-ben 2,5 mrd USD-t tett ki, ami magasabb, mint az ebből a relációból származó import forgalmunk. Az Egyesült Államokból érkező tőkeberuházások volumene tovább bővíthető (ma ez 9 mrd USD-t tesz ki) különösen   K+F, innováció, oktatás területén, valamint az iskolai és képzési rendszerek fejlesztése területén lát erre lehetőséget. Az Egyesült Államok cégeivel már meglévő közlekedési, energetikai, gyógyszeripari és ICT együttműködéseken túl lehetőség kínálkozik  zöldenergia területén is. Ami a magyar vállalkozások USA-beli lehetőségeit illeti, egyelőre még komoly problémát jelent a befektetői vízummegállapodás hiánya.
S hogy miért pont a Fairfax megye üzleti lehetőségeire hívta fel a konferencia a magyar üzleti szféra figyelmét? Azért, mert  a Washingtonhoz közeli régióban (az USA leggazdagabb megyéje, költségvetése közel 7 milliárd USD, a munkanélküliség 5, 3 %-os) – elsősorban politikai megfontolásból - megtalálhatóak az USA valamennyi államában tevékenykedő cégek képviseletei és üzleti szövetségei, így jó lehetőség nyílik a bemutatkozásra, kapcsolattartásra és a magyar külügyi diplomácia (Nemzeti Külgazdasági Hivatal és Külügyminisztérium képviseleti irodái)  is közre tud működni a kapcsolatépítésben. A magyar exportőrök kapcsolatteremtését, bemutatók, B2B találkozók szervezésével, valamint a kezdő exportőröket képzéssel és oktatással tudja többek között a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) segíteni, fejtette ki Dobos Erzsébet a HITA elnöke.
A rendezvény további előadói ismertették az angolszász jog alapján a magyartól eltérő cégformákat és azok jelentéstartalmát, néhány ismert SIKER történetet, és az árfolyamkockázat megfelelő kezelésére irányuló banki szolgáltatásokat.

Budapest, 2011. október 11.
MKSZ-titkárság

"Ázsia Európa felé tart - Kína"
2011. október 5. – Budapest

-Új kapcsolati lehetőségek, új együttműködési dimenziók
a kínai és európai gazdasági kapcsolatban

Ven Csia-Pao kínai miniszterelnök júniusi magyarországi látogatását egyértelműen diplomáciai sikerként könyvelhetjük el, ennek bizonyítékául szolgálnak a magyar-kínai kormányfői tárgyalások alkalmával nagy összegű beruházásokról és befektetésekről született megállapodások.

A konferencia célja segíteni a hazai vállalkozások ázsiai piacszerzését, az export termékcsoport bővítését. A szakmai dialógus lehetőséget ad mind a hazai mind az ázsiai partnerek számára kapcsolatépítésre, információszerzésre, egyéni szakmai és üzleti találkozók létrehozására. A konferencia közreműködői között a kormányzat és diplomáciai testület illetékes tagjai, a magyar- ázsiai gazdasági beruházásokat finanszírozó pénzintézetek vezetői valamint a témában érintett vállalkozások vezetői szerepelnek.

A konferencia szakmai partnerszervezetei tagjainak kiemelten kedvezményes részvételi díjat biztosítunk!

További információk, részletes program, részvételi feltételek és kedvezmények, regisztráció a rendezvény honlapján: www.kezunkbenajovonk.hu

Meghívó
Program
Jelentkezési lap

Előadások
Fotók

Beszámoló
a Joint Venture Szövetség és a Magyar Külgazdasági Szövetség közös konferenciájáról

A 2011 április 6-án megrendezett konferencián a „Gazdasági ösztönző pénzügyi eszközök: a vállalkozói finanszírozás konstrukciói”-ról számoltak be az EXIMBANK, MEHIB, MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., MFB Invest Zrt., Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., DBH Group cégek képviselői, melyek a kis- és közepes méretű vállalkozások számára is újabb lehetőségeket kínálnak elsősorban export-előfinanszírozás, exporthoz kapcsolódó pénzügyi kockázat kezelés, mikrohitelezés, az Új Széchenyi Terv hitelei, kockázati tőke befektetések, pályázatokhoz saját erő biztosítása területén. A felkínált termékek részletei iránt érdemes személyesen tájékozódni az alábbi honlapokon közölt elérhetőségeken!

http://www. eximbank.hu
http://www.mehib.hu
http://www.mvzrt.hu
http://www.mfbinvest.hu
http://www.ckta.hu
http://www.dbh-investment.com