A Magyar Külgazdasági Szövetség 2002. szeptember 9-én, önkéntes alapon létrehozott civil szakmai szervezet. Jogelődeink - a Magyar Külkereskedelmi Szövetség (alapítva 1991.01.01) és a Magyarországi Exportálók Szövetsége (alapítva: 1997.09.05) - küldetését folytatva a külkereskedelemben és a külgazdaság más területein is működő vállalatok, vállalkozások és intézmények számára kívánunk érdemi segítséget nyújtani, elsődlegesen a szakmai érdekképviselet és érdekegyeztetés vonatkozásában.
Szövetségünk ezen célkitűzés elérése érdekében igen sokrétű tevékenységet folytat, amelyből - a teljesség igénye nélkül - említjük meg az alábbiakat:
A magyar exportőrök érdekképviseletének ellátása:
A magyar termékek és szolgáltatások külföldi piacra jutásának elősegítése, a magyar exportőrök támogatása a piaci elvárások és a versenykövetelmények teljesítéséhez, különös tekintettel az Európai Unió előírásaira.
Segítség az exportőrök finanszírozási problémáinak megoldásához.
Segítség az exportőrök biztosítási lehetőségeinek feltárásához:
A tagvállalatok piaci tájékozódásának segítése egyedi tanácsadással.
A külgazdasági kapcsolatok fejlesztése, kapcsolattartás az állam külgazdasági intézményrendszerével.
Szakmai fórum teremtése a külgazdasághoz kapcsolódó kérdések megoldására. 2008-ban és 2009-ben és 2011-ben a legfontosabb fórum volt a Külgazdasági Kerekasztal, amelynek tagjai az NFGM, az ITD Hungary, illetve a HITA, az Eximbank, a MEHIB, a Magyar Külgazdasági Szövetség, valamint ülésenként változtatva a kis- és középvállalati szektor más és más képviselője, esetenként 5-6 vállalkozás. Tevékeny részt vállalt a fórum munkájában a Külügyminisztérium, esetenként a Pénzügyminisztérium.
A Kerekasztal ajánlásai beépültek a Külgazdasági Stratégiába. Az új kormány 2010. végén újra indította a Külgazdasági Kerekasztalt, elsősorban a Külgazdasági Stratégia újrafogalmazása érdekében. 2011. februárjában a Külgazdasági Stratégia első tervezetét megbeszélték a Kerekasztal résztvevői. 2011. első félévében a végleges anyag elkészült, tagjainknak véleményezésre elküldtük és augusztus elején ezen „utolsó” stratégiai anyaggal kapcsolatos véleményeket összegezzük. (Megjegyezzük, hogy az anyag készítésében, szerkesztésében az MKSZ egyes elnökségi tagjai részt vettek)
Részvétel a külgazdaságot érintő stratégiai és jogalkotási munkában véleményezéssel, javaslatokkal. 2009-ben és 2010-ben, (valamint 2011. első félévében) a legfontosabb volt a Külgazdasági Stratégia elkészítéséhez nyújtott közvetlen és indirekt segítség. A Magyar Külgazdasági Szövetség nemcsak a stratégiai anyag elkészítésében, szerkesztésében, hanem annak építő, jobbító bírálatában részt vett, sőt - és ez a legfontosabb - annak megvalósításában is tevékenyen részt vállal. 2009 őszén és 2010 tavaszán az MKSZ a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetőinél, majd pedig az új kormány potenciális tagjainál szorgalmazta mind a Kerekasztal folytatását, mind pedig a Stratégia korszerűsítését. 2010. harmadik és negyedik negyedévében az MKSZ a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőinél, majd pedig a kormány más tagjainál szorgalmazta a Stratégia korszerűsítését, és részt vett az azt módosító munkában, amely 2011-ben hozott „végleges” eredményt (mint arról az előző bekezdésben szóltunk).
A közép- és felsőszintű külkereskedelmi szakoktatás, szakmai továbbképzés intézményeivel megvalósított és kialakítandó együttműködés.
A Szövetség a tagjait érintő döntések előkészítése, meghozatala és végrehajtása érdekében együttműködik az állami, önkormányzati, társadalmi, szakmai szervezetekkel, valamint az országos és területi kamarákkal.
A Magyar Külgazdasági Szövetség együttműködési szerződést kötött a Fővállalkozók Országos Szövetségével, a FÁK Üzleti Klubbal, a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségével, a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetséggel, és a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségével.
Az MKSZ tagja az MGYOSZ-nak és részt vesz az MGYOSZ Elnökségének munkájában. Ugyancsak tagja az International Chamber of Commerce Hungary szervezetének (ICC). Az MKSZ főtitkára tagja az ICC végrehajtó testületének.
Különösen jó kapcsolatokat ápol az MKSZ a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara III. számú Kereskedelmi Osztályával.
Az MKSZ a fenti szervezetekkel 2008-ban közös rendezvényeken nyújtott felvilágosítást külgazdasági, ezen belül export-témákban. Az MKSZ 2009-ben alapvető feladatának a válságmenedzselés, válságkezelés- az export útján, ill. az export elősegítésével stratégiai célt tekintette. Ezen stratégiai célok az MKSZ 2010. és 2011. évi tevékenységében változatlanul kiemelt helyen szerepelnek.
A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI SZÖVETSÉG STRATÉGIÁJA 2008-2011
Az MKSZ a Magyar Exportálók Szövetsége és a Magyar Külkereskedelmi Szövetség egyesülése után létrejött szakmai érdekképviseleti és érdekegyeztető tevékenységet ellátó, jogi személyiségű civil szervezet. Fő feladata a külgazdasági területen tevékenykedő vállalatok és vállalkozók szakmai tevékenységének támogatása. Törzstagjainak száma meghaladja az 50-et, amelyen belül nagyvállalatokat, közép-, kis és mikro-vállalkozásokat ugyanúgy találunk, mint oktatási intézményeket, pénzügyi és kutatási szervezeteket. A FÁK Klubbal, a Vám-, Jövedéki-, és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségével, a Fővállalkozók Országos Szövetségével, valamint a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetséggel, és a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségével kötött együttműködési szerződések alapján e szervezetek tagjait és az MKSZ törzs- és más tagjait társult, illetve teljes jogú tagoknak tekintjük anélkül, hogy a szervezeti hierarchiában változás történne. A hat szervezet tehát nem egyesült és tagjai csak egy helyen fizetnek tagdíjat. Így az MKSZ vonzásköre több száz vállalatra és vállalkozásra terjed ki. Az Elnökség átalakítása úgy történt, hogy a kis- és középvállalatok súlya jelentősen megnőtt.
Alapcél
Magyarország gazdasági fejlődését alapvetően meghatározó külgazdasági tevékenységek segítése, ösztönzése. A külgazdaságban résztvevő vállalatok, vállalkozások (elsősorban kis- és középvállalatok) érdekeinek képviselete, részvétel a külgazdasági ösztönző rendszer továbbfejlesztésében és a külgazdasági információáramlásban.
Stratégiai célok
- A tagvállalatoknak nyújtott szolgáltatások körének bővítése és minőségének fokozása.
- A taglétszám bővítése – különös tekintettel a fővároson kívüli jelenlétre* - a Szövetség érdekérvényesítő képességének, illetve ismertségének növelése érdekében.
- A szakmaiság erősítése révén kiemelt figyelem a magyar tulajdonú, illetve irányítású vállalkozásokra.
- Az érdemi együttműködés fokozása a hazai partnerekkel és intenzívebb bekapcsolódás a nemzetközi szakmai vérkeringésbe.
*/ A már megnyílt nyugat-dunántúli irodán kívül Kelet-Magyarországon és a Duna–Tisza közén.
A célok megvalósítása érdekében szükséges lépések
- A Szövetség helyének és a társadalmi, gazdasági rendszerben betöltött szerepének megerősítése.
- Igényfelmérés a szolgáltatási kínálatunk bővítésének, továbbfejlesztésének célszerű irányairól.
- A Szövetség kapcsolatrendszerének bővítése, elismertségének fokozása.
- A Szövetség súlyának, anyagi megalapozottságának változatlanul a magyar érdekeltségű vállalatok jelentsék a bázisát. Tagtoborzás különböző módokon: rendezvényeken, célzott – írásos – megkeresésekkel, személyes kapcsolatok révén, stb. A Szövetség anyagi bázisának javítása egyébként tagdíjemelés, bankok és biztosítók támogatása, együttműködési szerződések és pályázatok segítségével történik.
- Az anyagi bázis megteremtése a Szövetség szolgáltatásainak kiterjesztését eredményezi.
- A Külügyminisztérium támogatásával a külpiaci információk nagyobb körének Szövetségen keresztüli közvetítése. Kiemelt feladat a kormányszervekkel, elsősorban a Nemzetgazdasági (korábban Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági) Minisztériummal a direkt kapcsolattartás. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – az MKSZ javaslatára – létrehozott Külgazdasági Kerekasztal menedzselése, ápolása, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormány részére promóciós és egyéb javaslatok kidolgozása (a kkv-k érdekében is) kiemelkedő, alapvető tevékenység a 2008-2011. éveket illetően.
- Az exportot segítő kormányzati intézményekkel való együttműködés hatékonyságának fokozása.
- A kapcsolatok erősítése egyes érdekvédelmi szervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel.
- A PR tevékenység megerősítése, sajtó-, médiakapcsolatokkal, megfelelő portállal, hírlevéllel.
- Az Elnökség létszámváltozása tükrözze a Szövetség aktív szerepét egy-egy nemzetgazdasági terület képviseletében. A társelnöki intézmény bevezetésével a részfeladatok menedzselése történjék meg.
- A Szövetség gazdasági, érdekvédelmi szerepvállalásában, működési területén kiemelt helyet foglaljon el (esetenként akár az Unió szerepvállalásával) a kapcsolt hitel- és segélynyújtásban történő magyar vállalati exportérdek érvényesülés hangsúlyozása, elősegítése.
- Évente legalább négy rendezvény megszervezése szükséges a magyar külgazdasági tevékenység elősegítésére, jelentős mértékben kkv-részvétellel. Törekedni kell arra, hogy a rendezvények a HITÁ-val, a kamarákkal és a társszövetségekkel közös szervezésben valósuljanak meg.
Az MKSZ aktivitása
A 2008-ban megkezdett és 2009-ben a Külgazdasági Stratégia részévé vált Külgazdasági Kerekasztal-megállapítások a gazdasági válság körülményei között is érvénnyel bírtak és érvényesek 2011-ben is. A kerekasztal megállapításai a finanszírozási, hitelezési kérdések mellett a kkv-k menedzsmentjének képzetlenségét, a vezetői tudás hiányosságait és az egyéni vállalkozók tájékozatlanságát emelték ki. Raskó György az MKSZ társelnöke fogalmazta meg azt, hogy részben japán mintára kereskedelmi doktor-rendszerű, egyelőre „Magyar Főnix” fantázia nevű intézményt (esetleg vállalatokat) szükséges létrehozni, amely a kkv-k tanácsadását a megvalósítási tanulmányokon keresztül egészen a finanszírozás megszervezéséig hivatott szolgálni.
Ugyancsak a kkv-k nemzetköziesítése, exportjának fejlesztése érdekében az MKSZ az ITD Hungary-vel közösen végzett exportárualap felmérést, valamint segítséget nyújtott az exportáló és a jövőben az exportba bevonható mintegy 3000 kis- és középvállalatnál történt felméréshez.
2009-ben és 2010-ben, valamint 2011. első felében előtérbe kerültek az NFGM-mel (majd az NGM-mel), az MKIK-val, a BKIK-val és az ITD-vel (majd a HITÁ-val) közös (relációs) rendezvények. Budapesti gazdasági, kereskedelmi, infrastrukturális megbeszélésekre került sor (amelyeket általában üzletember-találkozó követett) marokkói, afgán, sri-lankai, egyiptomi, holland, orosz, kárpátaljai relációkban. Ezeknek egyik szervezője az MKSZ volt. A Joint Venture Szövetséggel együttműködve Külkereskedelem-2010 címmel rendezett külgazdasági évindítót, ezt a gyakorlatot 2011-ben is folytattuk.
A FÁK Klubbal közös rendezvényre került sor amelyen Gilyán György, moszkvai nagykövetünk tartott tájékoztatót az orosz gazdaságról és a magyar export-lehetőségekről.
Az MKSZ közgyűlésén „A KKV-k nemzetköziesítése” címmel előadásokra került sor, amelyeken banki vezetők és az ITD vezérigazgatója tartott tájékoztatót.
A gazdasági válság magyarországi hatásait enyhítendő, vállalataink külpiaci mozgását elősegítő szándékkal megnyitotta az MKSZ nagykanizsai regionális irodáját, amely a DKG-EAST Kft. égisze alatt működik.
2010 első negyedévében foglalta össze az MKSZ azokat a gazdaságpolitikai, külgazdasági javaslatokat, amelyet 2011-ben átdolgozás követett. Ezeket a vezető gazdaságpolitikusok és a jövőbeni kormány részére eljuttattuk.
A javaslatokban az alábbi lényeges, kiemelt témák szerepelnek:
Külgazdasági Kabinet, vagy tárcaközi bizottság létrehozása: az MKSZ javaslatára lenne szükséges ezt az intézményt létrehozni, amelynek tagjai a gazdasági és pénzügyi minisztériumi vezetők, az Eximbank és a Mehib vezetői, valamint az ITD Zrt (HITA) és az MKSZ képviselői lennének. A Kabinet elsősorban az EU és az OECD ajánlásaival összhangban impulzusokat adna a költségvetési források külgazdasági vonatkozású, hatékony felosztása és felhasználása érdekében. A Kabinet további szerepe az állami finanszírozásban a költségvetési háttér biztosítása.
Magyar Főnix : 2007 második felében Raskó György, az MKSZ társelnöke először általános elvi anyagot, majd megvalósíthatósági tanulmányt készített az magyar kkv-k külgazdasági tevékenységének fejlesztése érdekében létrehozandó intézményről. A Kerekasztal tárgyalásokon is felmerült a "külkereskedelmi doktorok" , vagy a kkv-k támogatását célzó coaching rendszer létrehozása, amelynek egyik kiemelt eleme lenne a Raskó György által kidolgozott, egyelőre "Magyar Főnix" fantázianevet viselő, kezdetben állami tőkével, majd magántőkével is működő intézmény. 2011. őszén feltehetőleg az első prototípus – kereskedőház megvalósításra kerül.
Az MFB szerepének esetleges változása: Tolnay Lajos, az MKSZ társelnöke részletes tanulmányában dolgozta ki az MFB esetleges jövőbeni feladat-változásának szempontjait. Az MFB bankcsoport jövőbeni feladataira vonatkozó gondolatok elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlesztéseinek, beruházásainak finanszírozásával foglalkoznak.
KÜLGAZDASÁGI JAVASLATOK ÉS PROGRAM 2011
A Magyar Külgazdasági Szövetség egyik legfontosabb küldetése továbbra is:
- a vállalkozások (ezen belül is a magyar tulajdonú és a főleg kis- és középvállalatok) exportpiachoz és exportpiacra juttatása, finanszírozása, management képzése, valamint a részükre nyújtandó coaching tevékenység, mely a magyar gazdaság számára létfontosságú;
ezen túlmenően
- részt vesz az ország külgazdasági stratégiájának aktualizálásában;
- a kis- és középvállalatok finanszírozásának és hitelezésének probléma-megoldását kiemelt feladatként kezeli,ehhez az MKSZ véleménye szerint - a Magyar Fejlesztési Bank és az irányítása alá tartozó banki- és cégcsoport, valamint alapítványok tevékenységének kiterjesztése lehet az egyik megoldási tényező;
- támogatta a Külgazdasági Kabinet létrehozását;
- az MKSZ ötletére és javaslatára létrejött 2008-ban a Külgazdasági Kerekasztal, amelynek témái között kiemelkedő helyet foglal el a kis- és középvállalatok export piacra jutásának és a piacon maradásának támogatása. A kerekasztal résztvevői az illetékes minisztériumok vezető tisztségviselői, a promóciós szervezetek vezetői, valamint a Magyar Külgazdasági Szövetség mellett néhány más (érdekvédelmi) szervezet. A Külgazdasági Kerekasztal 2011. 1. negyedévében folytatta tevékenységét, kiemelve elsősorban a Külgazdasági Stratégia és a KKV-kereskedőházak tematikáit;
- az oktatási intézményeknél szorgalmazza a külgazdasági-, emellett a nyelvi képzés erősítését;
- megalkotója az egyelőre fantázia névvel bíró Magyar Főnix, komplex kis- és középvállalatokat segítő, - többek között - export és finanszírozási tanácsadást nyújtó központ és coaching rendszer gondolatnak, mely a kkv-k exportba történő bekapcsolódását segítheti elő, akár kereskedőházak formájában;
- a gazdaságpolitikai, külgazdasági problémák közül az MKSZ az Európai Unión kívüli harmadik országok (kiemelten a FÁK-országok és Balkán) piacaira történő kis-és középvállalati exportbevezetés, piacrajutás és piacon tartás probléma komplexumát tartja kiemelt fontosságúnak;
- a tagság folyamatos tájékoztatása érdekében Tájékoztatók, valamint a Válogatás Európai Uniós hírportálok anyagaiból című hírleveleket készít; valamint a külszolgálatok híranyagait továbbítja a tagok számára - kiemeljük itt a Berlinből érkező, Németország teljes gazdasági keresztmetszetére és a világgazdaságra vonatkozó információkat - ;
- a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal (HITA), a kamarákkal és más szakmai szervezetekkel közösen gazdaságpolitikai, külgazdasági összejöveteleket, relációs tájékoztatókat és konkrét üzletember-találkozókat szervez, valamint termékbemutatókat esetleg más szövetségekkel közösen.
Magyar Külgazdasági Szövetség
Elnök: Dávid Imre
Főtitkár: Bazsó Csaba
Adószám: 1-8107906-1-41,
Bankszámlaszám: 10300002-20157348-00003285
|
